On this day on Facebook…

On this day on Facebook…

2009 Augusztusában csatlakoztam a Facebookhoz, ami azt jelenti, hogy most már több, mint 8 éve generálok tartalmat ezen az oldalon. Bár akkoriban másként nézett ki. A kezdeti FarmVille mániát és mindenféle teszteket váltották fel – nagyon megmaradt például a „Mit fogsz csinálni a hétvégén?”, amit szorgosan tettünk ki minden péntek este. Nos, az ő helyüket átvette előbb a sok „Jelöld meg azt a barátodat aki…” kezdetű tömeges keresztbe taggelés, majd jöttek az önjelölt életmód tanácsadók és a folyamatos 4squarrel egybekötött becheckolás fázis. Amikor megjelent Magyarországon, még emlékszem, hogy MSN-en kommunikáltunk. Egészen sokáig tartotta magát egyébként, de 2010 környékén a többség váltott. Előtérbe került a Messenger, az iWiW-ről pedig átvonultunk, magentáról kékbe.

Azt megítélni, hogy ez igazából jó vagy rossz-e, szerintem lehetetlen. Van akit beszippant és örökre eltűnik a világból, van aki limitáltan kezelgeti. Szerettem, hogy könnyű volt tartani a kapcsolatot a barátaimmal és családommal amikor ők még Debrecenben laktak, én pedig már elköltöztem. Viszont tudom, hogy mennyi időt szabadíthatnék fel, ha most úgy döntenék, hogy örökre kijelentkezek. De nem erről szeretnék beszélni, hanem:

Mégis miért gondoltam 15-20 évesen, hogy a tartalom amit megosztok, annak tényleg Facebookon a helye?!

Lassan 24 éves leszek, öt éve dolgozom és figyelek, hogy a tartalom ami megjelenik rólam/általam az megfelelő legyen. Egy évvel ezelőtt szóltak először, hogy bár valóban időigényes visszaásni valakinek a profiljában, de lehetséges. Sőt relatíve egyszerű! Angolul működik a legjobban, de próbáljátok ki, a keresőbe mehet a következő: ’my posts from 2010’. Vagy egy barát nevével írjátok be ’Kis József posts from 2010’. Bármilyen dátumot, amikor már Facebook tag volt. Ugye milyen szépen listázza?

Szerencsére nem tartoztam azok közé, akik félmeztelen képeket osztogattak meg, vagy minden bokorba bejelentkeztek. Én leginkább a zenemegosztás és a folyamatos kiírogatások csapdájába estem. Visszanézve ez még talán zavarba ejtőbb is, ám mindig is tudtuk, hogy nem éppen tizenéves kora végén a legkövetkezetesebb az ember. Sok „sejtelmes” kiírás, hogy vajon éppen kire vagyok morcos, napi 2-3 Youtube link, egy két buli összefoglaló. Szerencsémre a gond tényleg nem nagy. De mára már úgy érzem ezeknek sincsen helye itt.

Valamikor a nyáron kezdtem el használni az „On this day” funkciót, ami listázza, hogy az elmúlt években az adott napon miket osztottam meg. Ez a szám átlagosan olyan 11 post körül mozog naponta. Sok semmitmondó, azonnal törlésre kerülő butaság 2009-2012 között, és általában pár már relevánsabb cikk-megosztás, kedves emlék 2012-2016-ból. Így alig pár percet visz el egy napból, és bár őrületesen zavaba ejtő tud lenni néhány dolgot visszanézni, az is igaz, hogy rengeteg igazán kellemes emlék is visszatér. Persze ők nem is kerülnek törlésre.

Minden esetre nagyon tudom ajánlani, hogy aki már régebb óta Facebook felhasználó, vagy éppen fiatalon kezdte és előfordulhatott, hogy kétséges tartalmat osztott meg, az feküdjön neki. Akár a rákeresős módszerrel, éves bontásban haladva (ami jóval több időt vesz igénybe egy alkalommal), akár ezzel az On this day funkcióval. Szerintem mindenképpen megéri rááldozni az időt. Bár 100%-ban ezeket már nem lehet eltüntetni, de mégis egyszerűbb, ha állásinterjún nem kell magyarázkodni, hogy például mért töltöttük 2015-öt túlnyomóan a kedvenc kis kocsmánkban. Vagy, hogy korábban miért postoltunk folyamatosan munkaidőben egy előző munkahelyünkről… hogy mennyire unatkozunk, hoppá.

I’ve joined Facebook in August 2009 which means that I’ve been creating content for this site for over 8 years now. Back in the days, if my memory serves me well, it was really very different from what we have today. In the beginning there was FarmVille and a huge pile of quizzes to pass the time with. I especially remember doing the „What will you be doing this weekend?” one, on every single Friday for most of 2009. They were all soon replaced by the „Tag you friends who…” type of pictures where you had to go and add them based on some quality. Oh it was fun… Self-appointed lifestyle advisors emerged and everyone was checking-in all the time through 4square. When Facebook first came to Hungary, we were all communicating through MSN. Not for long afterwards though. 2010 changed it and we moved to Messenger. Our poor old social media, iWiW, was also abandoned as we switched from magenta colored site to the blue F.

It’s hard to say if this thing in our life is good or bad, almost impossible. Some people get so sucked into it that they stop existing in the real world, some know how to keep the boundaries. I definitely remember how easy it was to keep in touch with everyone when they were still living in my home town, while I was already in the capital. Though I do see how much useful time I could free up if I just logged off for good. But it is what it is, and we are currently living with it. The most important question is still:

Why on Earth did I think that the stuff I shared was Facebook material or appropriate for it at all?!

I’ll be 24 soon, been working for five years now and I try to make sure that what I share or what is shared about me is appropriate. About a year ago it was bought to my attention, that while it is time consuming to dig back into someone’s profile, it is possible. And it’s not that hard at all! It’s the best if you try it in English, though it works in your native too, just go ahead and write in the search bar: ’my posts from 2010’. Or a friend’s name ’John Smith posts from 2010’. You can use any date they’ve been registered to Facebook and there you go. Nice list, right? Everything you don’t even remember posting.

Thankfully I wasn’t one of the people sharing half naked pictures or checking themselves in into every bush along the way. But I am guilty of excessive music sharing and obnoxious little thoughts that I felt like needed to be there. While it can be embarrassing to look back on all of it, we all know that you might not be the most self-aware at the end of your teenage years, so there’s that. Some „mysterious” shout outs that I was angry at someone, 2-3 Youtube links, and a couple of party summaries. Fortunately really not that big of a deal. Still, today I feel like they have nothing to do there so publicly. They are/were nobody else’s business.

This summer I started using the „on this day” function, which puts together a nice list of what I’ve shared on the exact same day in the previous years. This generally means about 11 posts per day. Most are non-value-added snippets from 2009-2012 which are immediately deleted and forgotten. And some genuinely interesting articles and nice memories from later years. This only takes a couple of minutes from the day and while you might encounter a little second-hand embarrassment from some posts, you can happen upon really nice snapshots from back in the days.

I wholeheartedly advise anyone who has been on Facebook for a while or have started using it in the younger years to go, roll up the sleeves and start digging in the mess. Either you do it by the searching method, breaking it down by years (which take a lot more time in one go), or by using the ’On this day’. It’s definitely worth the time. You can’t make them completely disappear, but it’s still a relief if you are not asked in every job interview why you’ve been spending 2015 in bars. Or why have you been posting constantly in working hours at your previous company… about you being bored out of your mind. Am I right?


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

%d bloggers like this: