Quarter freaking

Quarter freaking

Ha még nem írtam, pénzügyes vagyok.

Ez jó esetben annyit tesz a napi munkámat illetően, hogy végtelen önbizalommal pakolászom valaki tök más pénzét egyik zsebéből a másikba (szakmában jártasabbaknak: intercompany könyvelő). Rossz esetben pedig azt jelenti, hogy negyedévzárásaink vannak. Minden 3. hónap végén. Például most is.

Emezt pedig úgy kell elképzelni, hogy vannak azok a nagyon vacak napok, amikor minden borul, azt se tudod hova kapj és minimum 2 másik ember segítségére van szükséged, hogy megold a problémákat. Na de annak a 2 másik embernek is pontosan ez zajlik az életében. Felbolydult méhkasként viselkedik az egész iroda kb 12 napon keresztül és ezt mindig tudjuk előre. Tudjuk előre, mert a cég fejenként négy raklapnyi édességet borít az asztalunkhoz, sok sikert kíván és kb a hónap 5. napjáig ránk csukja az ajtót. Meg is értem, én sem szeretek ilyenkor beszélni magunkkal.

No de amiért fontos ez az egészen mert összeszedtem pár tippet, hogy miként lehet megbirkózni egy-egy ilyen periódussal. Akár hozzá vagy szokva, akár váratlanul ér. Egyelőre azt tudom garantálni, hogy nagyjából 12 napot ki lehet bírni egyhuzamban olyan 9-13 órázásokkal (igen, hétvégén is dolgozunk ilyenkor, ez egy non-stop party vonat.)

  1. Aludj

Legnagyobb kihívás. A gond az, hogy bár én általában ki tudom kapcsolni a munkán való agyalást amint itthagytam a céget, záráskor még ez sem megy. Két napja tart, de már arra ébredek, hogy álmomban éppen a kódomat ütöm be, amit minden egyes tranzakcióhoz meg kell adnom. Szó szerint mozog a kezem a és gépelek a levegőbe. Ez így mondjuk nem teljesen normális.

Úgyhogy bármilyen nehéz, könyvet kell olvasni elalvás előtt, filmet nézni, bármit, de abban az értékes 6 órában pihenni kell, mert különben jön a agyhalál.

  1. Magnézium (és a többi vitamin)

Ez nyilván preferencia kérdése, illetve hogy alapból mit szedsz. Tudok duzzogós lenni, igazán csattanósan ideges csak ritkán. Ha igen, akkor ilyenkor. Minden reggelt a kis vitaminbombámmal kezdek, különösen figyelve a magnéziumra, mert talán segíti elkerülni, hogy az utolsó idegszálam is elpattanjon (… jó esetben elodázza).

  1. Zene

Záráskor mindig váltok. Legszívesebben valami veretős mosógépzenére szeretek dolgozni, mert az tuti kizárja a kollegákat. Szeretem őket, csak ha koncentrálok akkor nem annyira akarom hallgatni. Egyszer letoltam 13 órát kb végig ilyen zenét hallgatva és azóta meggyőződésem, hogy buli után igazából a zenétől vagy másnapos. Záráskor számomra csakis komolyzene, de legalábbis éles váltás a megszokottól. Ha nem vagy hozzászokva ahhoz a ritmushoz még azzal is meglep, hogy nem válik olyan könnyen szimpla háttérzajjá, mert újdonságokkal lep meg.

  1. Kaja

Első blikkre nagyon jól hangzik az, hogy ilyenkor a cég felvásárol per fő 6 kg csokoládét. Kell is a szénhidrát, mert a 4. napon már szó szerint fáj az agy. A baj csak az, hogy ez egy átverés. Eddig kétszer is belefutottam a sugar-high utáni sugar-crashbe. Röviden ez annyit tesz (gyerkőcösöknek ismerős), hogy egy nagyobbacska cukorbevitel után kb egy órán keresztül a munka hőse vagy… majd 3 órán át az asztalodon fekve elvonási tünetekkel kűzdesz.

Azóta igyekszem ezzel kicsit tudatosabb lenni és nagyon óvatos lenni a cukros dolgokkal ilyenkor. Gyümikkel csínján és kötelező ebédhez a párolt zöldség. Utálom, de másként sajnos nem működik.

  1. Kollegák

Itt már más nem is segít csak a bajtársiasság. El sem tudom mondani hány alkalommal voltam vele úgy, hogy na most vagy elsírom magam vagy felborítom az asztalt – a kivitelezés kérdéses, mert azt hiszem le van fúrva. És akkor jött valaki… bárki, aki érzékelte hogy itt bizony már nagy a baj és kivonszolt a konyhába kávézni/sírni/nevetni közösen. A legfontosabb az egészben, hogy ezeket sose hagyjuk ki és akkor talán… Talán megőrizzük méltóságunkat a sűllyedő hajón.

If I hadn’t told you before, I work in finance.

This normally means that I’m putting huge amounts of someone else’s money from one of their pockets to the other. Either because I see fit or because they tell me to – you get it. (Anyone with a little expertise in the field: I’m an intercompany accountant.) And in the bad cases it means we have a quarter close. At the end of every 3rd month. Just like right now.

You know those days when everything goes down, you just want to cry, have no idea which task to begin with and you need at least 2 other people’s support? Now that’s quarter close. Except those 2 people you need are going through the same thing. Everybody in your whole building is going through the same thing. We are a stressed out beehive for 12 days and we are all very aware of this. Especially since our beloved company comes, dumps about 4 tons of sweets at our tables, wishes us good luck and closes the doors on us. Than nails it in place and barricades it so we can’t get out. In retrospect, I understand, I wouldn’t want to deal with us either.

The importance of this is, that I had the chance to collect a few tips on how to survive periods like this. Either if you are regularly doing it, or if it’s an ad hoc situation. So far I can confirm that you might be able to survive 12 continuous days like this. Calculating with about a 10-03 hours workday for each. (Oh yeah, we work the weekends too. It’s an unstoppable party train! Choo-choo get on!)

  1. Sleep

Hardest of them all. Problem is, that while normally I can leave work at the workplace when I leave it when it’s quarter close it’s impossible. You’ll see the neurological side effects almost immediately. It’s been going on for two days and I’m already waking up at night with my hand in the air, entering my confirmation code into thin air. Because that’s what I need to do for each transaction. Not quite normal, if I may say so…

However hard it is, read a book, watch a movie but try to turn off in that 6 hours that you are not in the office. Otherwise it’s guaranteed brain death.

  1. Magnesium (and other vitamins)

This one technically depends on you and your normal diet. I’m more of the sulking type but if I ever lose my mind and began screaming then it definitely happens around this time. So I start each day with a little vitamin bomb and magnesium is the most important ingredient. Either it helps me not lose it, or just prolongs the time beforehand. Both ways are fine by me.

  1. Music

Key point is: change from your usual. I prefer working to deep bass, electro and washing-machine type when working. That’s the one I found which can completely close out the noise from the colleagues. Not that I don’t like them, but sometimes you need the privacy for work. (Except if you listen to it for 13 hours straight and the go home while twitching.) When it’s quarter close I go with classical. The unusual rhythms make it harder to have it fade into the background and works just as well. As you are not used to it, it’ll also keep you a bit more aware throughout the day. Just use something you are not used to.

  1. Food

While it does sound great that the company gives us lot of sweets for these days it’s actually a trap. While you actually really need the carbs because your brain hurts after 4 days, the rest is a lie. In the previous two cases I had an unfortunate meeting with the sugar-high and sugar-crash concept (parents might already be familiar with it). It means that after consuming a huge amount of sugar you are a hero, you can do anything, you finish all tasks, you are amazing! For an hour… then you drool on your table for 3, fighting off withdrawal symptoms.

Since then I try to be a bit more mindful of what I eat while going through this. Leave the sugar, careful with the fruits and go for steamed veggies at lunch. As much as I hate them, they do help.

  1. Colleagues

Last but not least, you are all in this together. Can’t remember how many times I was about to either break down crying or flip the table – execution is still in planning stage as I believe they are nailed down, but I’ll find a way. And someone came. In that moment a colleague came, gathered me up and took me out to the kitchen for a coffee, or tea, or vodka… We all do it for each other when the person across from you is about 2 seconds from giving up. It is actually quite fun to cry on each other’s shoulders or laugh together… that’s how you might preserve your dignity on the sinking ship.





Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

%d bloggers like this: